Pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő

Hitelre van szüksége? - de nem tudja kitől?
Kérdésére a választ itt megtalálja!
Bemutatkozás
Elérhetőség
Vélemények
Regisztráció
Fogalomtár
Partnerek
Fórum

Nyugdíjpénztár

A magyar nyugdíjrendszer felépítése:



A magyar nyugdíjrendszer 1998. Január 1. óta három pilléren nyugszik:



I. Pillér II. Pillér II. Pillér
Állami nyugdíjrendszerMagánnyugdíj pénztárEgyéni gondoskodás
Felosztó-kivonó rendszerűTőkefedezeti rendszerűTőkefedezeti rendszerű


I. pillér:



Az állami nyugdíjrendszer:


Az első pillér, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, felosztó-kivonó elven, állami irányítás alatt működik. Ennek a rendszernek tagja minden, járulékköteles jövedelemmel rendelkező dolgozó ember. Az így megszerzett jövedelmek után a nyugdíjjárulék fizetése kötelező, a munkáltató és a munkavállaló számára is. A munkavállaló a befizetésekért cserében jogosultságot szerezhet arra, hogy nyugdíjba vonulását követően havonta nyugdíjat kapjon az államtól.

A felosztó-kivonó elv lényege az, hogy a ma bejelentetten dolgozó munkavállalók befizetett járulékaiból fizeti az állam a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját. így befizetéseinkkel nem saját magunk számára takarékoskodunk, hanem a bevételeket az állam a mindenkori nyugdíjasok megélhetésére fordítja. Befizetésinkért cserébe elvárjuk azt, hogy ha nyugdíjasok leszünk, akkor majd minket is eltartsanak az akkori aktív dolgozók. (járulékfizetők)

Az állami nyugdíjrendszer nehéz helyzete:


A felosztó-kirovó elv addig működőképes, amíg a befizetések összege nagyobb, mint a kifizetések összege. Ha sok aktív járulékfizető van, és viszonylag kevés nyugdíjas, akkor ez könnyen teljesül. Ez volt a helyzet a XX. Században, a felosztó-kivonó rendszerek megjelenésekor. A nyolcvanas, kilencvenes évekre azonban világossá vált, hogy az egységes, kötelező társadalombiztosítás egyre növekvő kiadásait az államháztartás nem tudja fedezni.

A változások:


- A társadalom elöregszik:

A gazdaság fejlődésével megnőtt a várható élettartam, de csökkent a gyermekvállalási kedv, így a társadalmon belül megnőtt az idősek aránya.(Ez a jelenség valamennyi fejlett országban megfigyelhető)

- A közteherviselés problémája:

Még mindig jelentős a fekete- és a szürke-foglalkoztatás aránya. Ez azt jelenti, hogy a társadalom egy része egyáltalán nem fizet adót jövedelme után, vagy csupán a minimálbér körüli összeg után fizet nyugdíjjárulékot, noha tényleges jövedelme jóval meghaladja azt. A társadalombiztosítási bevétlek nagy részének előteremtése tehát egy viszonylag szűk rétegre hárul.

- Foglalkoztatási helyzet:

Hazánkban a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság mindössze 57%-a foglalkoztatott. Ez a nyugdíjrendszer számára kevesebb bevételt jelent.

A fiatalok később állnak munkába, később kezdenek járulékot fizetni, így kevesebb ideig fizetnek járulékot, sőt ma már egyre gyakrabban vállalnak külföldön munkát, így a külföldön szerzett jövedelmek után fizetett nyugdíjjárulék nem a magyar Állami Nyugdíjalapba kerül.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

Az állami nyugdíjrendszer problémáinak megoldására több lehetőség kínálkozik:
1. A nyugdíjkorhatár emelése.
Az EU legtöbb országában már 65 év a korhatár, Dániában és Norvégiában pedig 67 év.
2. A kifizetéshez szükséges bevételek növelése, azaz a járulékok mértékének további emelése is megoldást jelenthet.
3. A járulékfizetők körének szélesítése, azaz a valós jövedelemre vonatkozó közteherviselés megvalósítása (jelentős hiányt okoz a minimálbér és a nem a valós jövedelem után járulékot fizető vállalkozók nagy száma).


II. pillér:



A magánnyugdíj pénztár:


A nyugdíjrendszer II. Pillérét az 1998. Január 1-jén indult magánnyugdíj pénztárak képezik. A magánnyugdíj pénztárak – a társadalombiztosítással ellentétben - a tőkefedezet elvén működnek.

A tőkefedezet elv azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodjanak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból szolgáltat járulékot.

Az előnyei:

- A megtakarítás saját, névre szóló számlán van nyilvántartva, így folyamatosan nyomon követhető, ellenőrizhető a számla alakulása.
- A megtakarított összeg befektetésre kerül, hozamot termel, ezért a nyugdíjszolgáltatás a befizetet tagdíjak mértékén kívül jelentősen függ az elért valamint a pénztár által jóváírt hozam nagyságától is.
- A magánnyugdíj pénztári megtakarításon keletkező hozam adómentes, így kamatadót sem kell fizetni.
- A számla összege nyugdíjba menetelig örökölhető, így a pénztártag halála esetén a számla összege a megjelölt kedvezményezettek, - vagy ennek hiányában az örökösök - számára elértetővé válik.
- A pénztártag több befektetési lehetőség, portfólió közül választhat minden magánpénztárban, ezzel is befolyásolva az elérhető hozamok nagyságát.


Ki lehet tag?



A pályakezdők (Magyarországon első alkalommal bejelentett tb-köteles jogviszonyt, például munkaviszonyt létesítők) számára kötelező a tagság, ha még nem töltötték be a 35. életévüket, és Magyarországon első alkalommal létesítenek tb-köteles jogviszonyt.

Pénztárváltásra abban az esetben van lehetőség, amennyiben a tag legalább 6 hónapot eltöltött az adott pénztárban. Az átlépés során a felhalmozott vagyon átadásra kerül az új pénztár számára.

Magánnyugdíj pénztári tagdíj:



A magánnyugdíj pénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak.

Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amely a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészítheti. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetéséből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és tagdíjat) a járulékplafon szintjéig. Ez utóbbi alapján azon munkavállaló, akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2009-ben 7 446 000Ft), a járulékplafon feletti jövedelemből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számit be a leendő TB - nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíj pénztári megtakarításokat sem.

Befektetések:



A magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseit és vagyonát befektetik.

Sokáig a pénztár által kialakított egyetlen, törvényi előírásnak megfelelő befektetési portfólióban helyezték el a tagok befizetéseit, vagyis a pénztártagoknak nem volt választási lehetőségük a vagyon befektetését illetően. A pénztáraknak ma már kötelező választási portfóliós rendszert működtetni.

A választható portfoliós rendszer keretében három portfolió létezik:
Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió
Törvényi besorolás kevesebb, mint 5 év a nyugdíjkorhatárig 5-15 év nyugdíjkorhatárig legalább 15 év nyugdíjkorhatárig

Részvényarány portfólióban Maximum 10% Minimum 10% de maximum 40% Minimum 40%
Kockázati szint Alacsony Közepes Magas

III. pillér:



Öngondoskodás- Az Önkéntes Nyugdíjpénztár



Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1994. Január 1-jén kezdték meg tevékenységüket hazánkban. Ezek az intézmények a magánnyugdíjpénztárokhoz hasonlóan a tőkefedezet elvén működnek, azaz a pénztártagok saját maguknak gyűjtenek és az összegyűjtött vagyonukból kapnak szolgáltatást.

Ki lehet tag?


Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tag lehet minden 16. életévét betöltött személy (magyar és külföldi is) aki tagdíjfizetést vállal. A tagság nem kötelező.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj:


Az önkéntes nyugdíjpénztár tagjai általában maguk takarítanak meg nyugdíjas korukra, de munkáltatójuk gyakran átvállalja a teljes befizetést, vagy annak egy részét.

Az egyéni tagdíjfizetés tetszőleges rendszerességgel (havi, negyedéves, féléves, éves) történhet, a tagdíj a tartam alatt bármikor módosítható.

A munkáltatói befizetés: a pénztártag munkáltatója is fizethet tagdíjat a tag önkéntes pénztári számlájára. Ebben az esetben a munkáltató a tag által fizetni vállalt tagíj egy részének vagy egészének a fizetését vállalja át. A munkáltatói hozzájárulás adózási szempontból a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyös.

Az elmúlt években a nyugdíj kérdése a figyelem középpontjába került. Fontos kérdésről van szó, mivel minden aktív munkavállaló joggal várja el, hogy az évtizedeken keresztül levont járulék fejében tisztességes időskori megélhetéshez jusson nyugdíjas korában.

Ahhoz, hogy a legtöbb eredményt hozhassa ki ilyen típusú megtakarításából, vagy kíváncsi milyen egyéb lehetőségi vannak még arra, hogy tisztességes megélhetést biztosítson magának, a békés öregkorban kérem, keressen bizalommal.

Amennyiben további információra, segítségre van szüksége, kattintson IDE, vagy regisztráljon ITT.

Fórum

Témák Hozzászólások Utolsó hozzászólás
Nyugdíjpénztár 2 db 2009.11.13.
Határidős opció:

a határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.

Cafeteria a hiteleseknek!


Új béren kívüli juttatásként jövőre már a törlesztő részletben is segíthetnek a munkáltatók. Mivel ez adómentes cafeteria elem lehet, így a focibérleten kívül nem lesz más hasonlóan kedvező támogatás.

2009-2016 © Urbán József Pénzügyi Tanácsadó
dimension webstudio - weboldal készítés
Pénzügyi kockázatelemzés, Pénzügyi tanácsadás, Ingatlan tanácsadás, Életúttervezés, Biztosítási ügyintézés,
Hitelügyintézés, Mediáció, Könyvelés, Oktatás, Jogi tanácsadás,