Pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő

Hitelre van szüksége? - de nem tudja kitől?
Kérdésére a választ itt megtalálja!
Bemutatkozás
Elérhetőség
Vélemények
Regisztráció
Fogalomtár
Partnerek
Fórum

Nyugdíjpénztár

A magyar nyugdíjrendszer felépítése:



A magyar nyugdíjrendszer 1998. Január 1. óta három pilléren nyugszik:



I. Pillér II. Pillér II. Pillér
Állami nyugdíjrendszerMagánnyugdíj pénztárEgyéni gondoskodás
Felosztó-kivonó rendszerűTőkefedezeti rendszerűTőkefedezeti rendszerű


I. pillér:



Az állami nyugdíjrendszer:


Az első pillér, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, felosztó-kivonó elven, állami irányítás alatt működik. Ennek a rendszernek tagja minden, járulékköteles jövedelemmel rendelkező dolgozó ember. Az így megszerzett jövedelmek után a nyugdíjjárulék fizetése kötelező, a munkáltató és a munkavállaló számára is. A munkavállaló a befizetésekért cserében jogosultságot szerezhet arra, hogy nyugdíjba vonulását követően havonta nyugdíjat kapjon az államtól.

A felosztó-kivonó elv lényege az, hogy a ma bejelentetten dolgozó munkavállalók befizetett járulékaiból fizeti az állam a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját. így befizetéseinkkel nem saját magunk számára takarékoskodunk, hanem a bevételeket az állam a mindenkori nyugdíjasok megélhetésére fordítja. Befizetésinkért cserébe elvárjuk azt, hogy ha nyugdíjasok leszünk, akkor majd minket is eltartsanak az akkori aktív dolgozók. (járulékfizetők)

Az állami nyugdíjrendszer nehéz helyzete:


A felosztó-kirovó elv addig működőképes, amíg a befizetések összege nagyobb, mint a kifizetések összege. Ha sok aktív járulékfizető van, és viszonylag kevés nyugdíjas, akkor ez könnyen teljesül. Ez volt a helyzet a XX. Században, a felosztó-kivonó rendszerek megjelenésekor. A nyolcvanas, kilencvenes évekre azonban világossá vált, hogy az egységes, kötelező társadalombiztosítás egyre növekvő kiadásait az államháztartás nem tudja fedezni.

A változások:


- A társadalom elöregszik:

A gazdaság fejlődésével megnőtt a várható élettartam, de csökkent a gyermekvállalási kedv, így a társadalmon belül megnőtt az idősek aránya.(Ez a jelenség valamennyi fejlett országban megfigyelhető)

- A közteherviselés problémája:

Még mindig jelentős a fekete- és a szürke-foglalkoztatás aránya. Ez azt jelenti, hogy a társadalom egy része egyáltalán nem fizet adót jövedelme után, vagy csupán a minimálbér körüli összeg után fizet nyugdíjjárulékot, noha tényleges jövedelme jóval meghaladja azt. A társadalombiztosítási bevétlek nagy részének előteremtése tehát egy viszonylag szűk rétegre hárul.

- Foglalkoztatási helyzet:

Hazánkban a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság mindössze 57%-a foglalkoztatott. Ez a nyugdíjrendszer számára kevesebb bevételt jelent.

A fiatalok később állnak munkába, később kezdenek járulékot fizetni, így kevesebb ideig fizetnek járulékot, sőt ma már egyre gyakrabban vállalnak külföldön munkát, így a külföldön szerzett jövedelmek után fizetett nyugdíjjárulék nem a magyar Állami Nyugdíjalapba kerül.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

Az állami nyugdíjrendszer problémáinak megoldására több lehetőség kínálkozik:
1. A nyugdíjkorhatár emelése.
Az EU legtöbb országában már 65 év a korhatár, Dániában és Norvégiában pedig 67 év.
2. A kifizetéshez szükséges bevételek növelése, azaz a járulékok mértékének további emelése is megoldást jelenthet.
3. A járulékfizetők körének szélesítése, azaz a valós jövedelemre vonatkozó közteherviselés megvalósítása (jelentős hiányt okoz a minimálbér és a nem a valós jövedelem után járulékot fizető vállalkozók nagy száma).


II. pillér:



A magánnyugdíj pénztár:


A nyugdíjrendszer II. Pillérét az 1998. Január 1-jén indult magánnyugdíj pénztárak képezik. A magánnyugdíj pénztárak – a társadalombiztosítással ellentétben - a tőkefedezet elvén működnek.

A tőkefedezet elv azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodjanak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból szolgáltat járulékot.

Az előnyei:

- A megtakarítás saját, névre szóló számlán van nyilvántartva, így folyamatosan nyomon követhető, ellenőrizhető a számla alakulása.
- A megtakarított összeg befektetésre kerül, hozamot termel, ezért a nyugdíjszolgáltatás a befizetet tagdíjak mértékén kívül jelentősen függ az elért valamint a pénztár által jóváírt hozam nagyságától is.
- A magánnyugdíj pénztári megtakarításon keletkező hozam adómentes, így kamatadót sem kell fizetni.
- A számla összege nyugdíjba menetelig örökölhető, így a pénztártag halála esetén a számla összege a megjelölt kedvezményezettek, - vagy ennek hiányában az örökösök - számára elértetővé válik.
- A pénztártag több befektetési lehetőség, portfólió közül választhat minden magánpénztárban, ezzel is befolyásolva az elérhető hozamok nagyságát.


Ki lehet tag?



A pályakezdők (Magyarországon első alkalommal bejelentett tb-köteles jogviszonyt, például munkaviszonyt létesítők) számára kötelező a tagság, ha még nem töltötték be a 35. életévüket, és Magyarországon első alkalommal létesítenek tb-köteles jogviszonyt.

Pénztárváltásra abban az esetben van lehetőség, amennyiben a tag legalább 6 hónapot eltöltött az adott pénztárban. Az átlépés során a felhalmozott vagyon átadásra kerül az új pénztár számára.

Magánnyugdíj pénztári tagdíj:



A magánnyugdíj pénztári tagdíj nem jelent többletterhet, mert része a munkavállalók által kötelezően fizetett nyugdíjjáruléknak.

Mértéke a bruttó jövedelem 8%-a, amely a pénztártag, vagy a munkáltatója akár a járulékalap 10%-ára kiegészítheti. A tagdíjat jellemzően a munkáltató vonja le és fizeti meg a bruttó fizetéséből (egyéni vállalkozók, őstermelők stb. maguk után fizetik be a kötelező járulékot és tagdíjat) a járulékplafon szintjéig. Ez utóbbi alapján azon munkavállaló, akinek az összesített bruttó jövedelme egy adott éven belül eléri az érvényes járulékplafont (2009-ben 7 446 000Ft), a járulékplafon feletti jövedelemből már nem kerül levonásra nyugdíjjárulék. Ezért a járulékplafon elérését követően emelkedik a nettó jövedelem, viszont a járulékplafon feletti jövedelemrész már nem számit be a leendő TB - nyugdíjba, és nem gyarapítja a magánnyugdíj pénztári megtakarításokat sem.

Befektetések:



A magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseit és vagyonát befektetik.

Sokáig a pénztár által kialakított egyetlen, törvényi előírásnak megfelelő befektetési portfólióban helyezték el a tagok befizetéseit, vagyis a pénztártagoknak nem volt választási lehetőségük a vagyon befektetését illetően. A pénztáraknak ma már kötelező választási portfóliós rendszert működtetni.

A választható portfoliós rendszer keretében három portfolió létezik:
Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió
Törvényi besorolás kevesebb, mint 5 év a nyugdíjkorhatárig 5-15 év nyugdíjkorhatárig legalább 15 év nyugdíjkorhatárig

Részvényarány portfólióban Maximum 10% Minimum 10% de maximum 40% Minimum 40%
Kockázati szint Alacsony Közepes Magas

III. pillér:



Öngondoskodás- Az Önkéntes Nyugdíjpénztár



Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1994. Január 1-jén kezdték meg tevékenységüket hazánkban. Ezek az intézmények a magánnyugdíjpénztárokhoz hasonlóan a tőkefedezet elvén működnek, azaz a pénztártagok saját maguknak gyűjtenek és az összegyűjtött vagyonukból kapnak szolgáltatást.

Ki lehet tag?


Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tag lehet minden 16. életévét betöltött személy (magyar és külföldi is) aki tagdíjfizetést vállal. A tagság nem kötelező.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj:


Az önkéntes nyugdíjpénztár tagjai általában maguk takarítanak meg nyugdíjas korukra, de munkáltatójuk gyakran átvállalja a teljes befizetést, vagy annak egy részét.

Az egyéni tagdíjfizetés tetszőleges rendszerességgel (havi, negyedéves, féléves, éves) történhet, a tagdíj a tartam alatt bármikor módosítható.

A munkáltatói befizetés: a pénztártag munkáltatója is fizethet tagdíjat a tag önkéntes pénztári számlájára. Ebben az esetben a munkáltató a tag által fizetni vállalt tagíj egy részének vagy egészének a fizetését vállalja át. A munkáltatói hozzájárulás adózási szempontból a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyös.

Az elmúlt években a nyugdíj kérdése a figyelem középpontjába került. Fontos kérdésről van szó, mivel minden aktív munkavállaló joggal várja el, hogy az évtizedeken keresztül levont járulék fejében tisztességes időskori megélhetéshez jusson nyugdíjas korában.

Ahhoz, hogy a legtöbb eredményt hozhassa ki ilyen típusú megtakarításából, vagy kíváncsi milyen egyéb lehetőségi vannak még arra, hogy tisztességes megélhetést biztosítson magának, a békés öregkorban kérem, keressen bizalommal.

Amennyiben további információra, segítségre van szüksége, kattintson IDE, vagy regisztráljon ITT.

Fórum

Témák Hozzászólások Utolsó hozzászólás
Nyugdíjpénztár 2 db 2009.11.13.
Vételi opció (call option):

olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhassa az opció kiírójától.

Cafeteria a hiteleseknek!


Új béren kívüli juttatásként jövőre már a törlesztő részletben is segíthetnek a munkáltatók. Mivel ez adómentes cafeteria elem lehet, így a focibérleten kívül nem lesz más hasonlóan kedvező támogatás.

2009-2016 © Urbán József Pénzügyi Tanácsadó
dimension webstudio - weboldal készítés
Pénzügyi kockázatelemzés, Pénzügyi tanácsadás, Ingatlan tanácsadás, Életúttervezés, Biztosítási ügyintézés,
Hitelügyintézés, Mediáció, Könyvelés, Oktatás, Jogi tanácsadás,